Aktualitások
2020.04.16.
 Sorozat indul Dr Paul Clayton könyvéből

2017.08.12.
 A gondolatok ereje 3.rész

2017.08.31.
 A gondolatok ereje 4.r.


A összes aktualitás megjelenítése »

Hírlevél

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban leírtakat.
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:

Elérhetőség
Kirko Ezoterikus Szabadegyetem

Cím: Budapest VII., Rákóczi út 12.
Telefon: +36 70 422 2599

E-mail: info@kirko.hu

Aktualitások

még egyszer az uszodáról

2011.03.08.

Az uszodákról már írtam egyszer, de

 

az ínyenceknek most  beteszek még bővebb cikket :

 

fürdővizek szennyezettsége és vegyi anyag tartalma :


A fürdővíz mikrobiológiai szennyeződése a fürdés során elkerülhetetlen. Egy fürdőző testéről, testnyílásairól átlagosan 10 a kilencediken darab mennyiségű baktérium kerül a vízbe. A szennyeződés csökkenthető (személyi higiénia, általános tisztaság) által, de teljesen nem küszöbölhető ki.
A kockázat csak a víz tisztításával, fertőtlenítésével, megfelelő vízcserével csökkenthető elfogadható mértékűre.

A fürdővizek egy része (gyógyvizek) azonban nem kezelhetőek és fertőtleníthetőek az alábbiakban említett módokon. Ennek oka, hogy a biológiai hatásért felelős komponens (gyógytényező) károsodhat a vízben (pl. a kénhidrogén oxidálódik, a kén kiválik), másrészt a víz összetétele nem teszi lehetővé az eredményes fertőtlenítést, ami miatt a vízkezelés nemhogy csökkentené, de növelné az egészségügyi kockázatot.
Az ásványvizeket-, gyógyvizeket tartalmazó közfürdő medencék vizénél nem alkalmaznak vegyszeres fertőtlenítést, hanem a medencék vizét rendszeresen cserélik (leengedik, feltöltik) és korlátozzák azok terheltségét.

A nem gyógyvizet tartalmazó medencéknél kötelező a vízforgató berendezések beépítése, melyek a medencék közegészségügyi szempontból is megfelelő vízellátását biztosítják. Ezeknél a medencevizeknél már kémiai szerekkel történő fertőtlenítést is végeznek, melynek feladata: a vízben található mikroorganizmusok számának csökkentése az érvényes előírásoknak megfelelő szintre.

A fertőtlenítést az esetek többségében kémiai úton, tehát megfelelő vegyszerek adagolásával valósítják meg. Ezek a vegyszerek erős oxidálószerek. Az erős oxidálószerek veszélyesek az élő szervezetekre, lényegében mérgező hatást fejtenek ki, ezért alkalmasak fertőtlenítésre.

Vegyszereket alkalmazó leggyakoribb fertőtlenítési eljárások:

Fertőtlenítőszerek
A medencevíz fertőtlenítésére számos anyag és eljárás áll rendelkezésre. Az alábbi felsorolás példa értékű. A konkrét megoldás kiválasztása az üzemeltető feladata.

Klórtartalmú fertőtlenítőszerek
• Klórgáz (mérgező ideggáz, a háborúban alkalmazták)
• Na-hipoklorit
• Klórdioxid
• Mono-klóramin
Egyéb fertőtlenítőszerek
• Ózon
• Kálium-permanganát (erős méreg)

Vegyszereket nem alkalmazó fertőtlenítési eljárások

• UV sugárzás
• Membrántechnológiák
• Ezeket azonban egymagukban nem szokták alkalmazni, mindig vegyszerekkel együtt

A klór alkalmazásának hátrányai:

 Reakcióba lép a jelen lévő ammónium ionokkal, és kevésbé hatékony mono-klóramin, majd a fertőtlenítés szempontjából hatástalan di-, és tri-klóramin képződik
 A természetes eredetű szerves anyagokkal (pl. emberi test –kívül a bőrrel, belélegezve aaz egész testtel) reakcióba lépve rákkeltő tri-halo-metánok képződnek
 Szerves anyagokkal mutagén hatású rövid szénláncú klórozott szén-hidrogének alakulnak ki (rák, immunrendszeri károsodások, egyyéb betegségek)
 Fenolokkal már a néhány μg/L koncentráció tartományban rendkívül erős íz- és szaghatást okozó klór-fenolok képződésére kerül sor

1974 óta ismert, hogy a víz szerves szennyezői és a fertőtlenítőszer (klór, illetve valójában hipoklóros-sav) reakciója eredményeképpen a klórozott vízben ún. fertőtlenítési melléktermékek (disnfection byproducts, DBP) jönnek létre.

Ezek legjellegzetesebb képviselője a kloroform (CHCl3). Meg kell azonban említeni a diklór-bróm-metánt (CHCl2Br) és a dibróm-klór metánt (CHClBr2) is, melyek lényegesen kisebb mennyiségben keletkeznek, mint a kloroform, de a klórozáskor mindig jelen vannak.

A szerves anyagok és a vízbe adagolt klór reakciója során olyan klórozott szerves vegyületek is képződhetnek, melyek mutagén tulajdonsággal rendelkeznek, azaz a sejtekben az átöröklés folyamatát módosíthatják (magyarul a medence vizében való gyakori fürdés után lehetőleg ne nemzzünk már gyermekeket mert esetleg hibás DNS-sel születnek, bár a statisztika szerint csak minden második esetben, tehát ha szerencsénk lesz akkor mi a másik 50 %-ba tartozunk majd, de  azért  a fiataloknak nem ajánlatos gyakran uszodába járni)

Az uszodavízből a trihalometánok emberi szervezetbe kerülése történhet belégzéssel, bőrön át, vagy szájon keresztül (a víz lenyelése esetén). A kloroform felvétele elsősorban belégzés útján történik.

Mivel laboratóriumi állatkísérletekben mind a kloroform, mind egyéb THM vegyületek rákkeltőnek bizonyultak, az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásuk aggodalomra ad okot. A trihalometán vegyületek mellett az uszodavízben egyéb szerves klórozási melléktermékek (pl. haloecetsavak és haloacetonitrilek) is kimutathatóak. Feltételezések szerint ezeknek a vegyületeknek, illetve elő anyagaiknak kiemelt szerepük lehet az uszodavíz által okozott szem irritáció, s egyéb betegségek kialakulásában.

Az uszodavíz – gyakran viszonylag hosszú ideig – visszaforgatásra kerül, a klórozási melléktermékek koncentrációja az ivóvízben mértnél lényegesen nagyobb lehet. Mivel egyes DBP-k, mint pl. a kloroform, rendkívül illékonyak, az uszoda levegőjében is megtalálhatóak, s ha nem kellőképpen szellőztetnek akkor kiemelten káros koncentrációban.

Az úszók bőrön át, belégzéssel vagy a víz lenyelésével egyaránt felveszik a kloroformot.

A vízben mért kloroform koncentráció napról napra változhat, olyan paraméterek függvényében, mint többek között a homokszűrők öblítése, friss víz beáramoltatása, a napi látogatottság. A levegő kloroform koncentrációja természetesen elsősorban a víz koncentrációjának a függvénye. Az úszók számának és ezzel párhuzamosan a mozgás által okozott turbulenciának a növekedése azonban serkenti a kloroform párolgását és az uszoda levegőjébe jutását, csakúgy, mint a víz- és a levegő hőmérsékletének emelkedése, vagy csúszdák ill. spriccelők létesítése. Emellett a levegő kloroform tartalma az uszoda szellőző berendezéseivel bejuttatott friss levegő mennyiségével csökkenthető.
A víz pH-jának beállítására gyakran Kénsavat ill. Na-hipoklorid-ot adagolnak(!!)

 

Még egyszer megemlítem hogy havonta 2-3-szor  nyugodtan el lehet menni az uszodába úszni, még a fentiek ismeretében is.

De gyakrabban azért nem ajánlatos.

Bár a nagy számok törvénye szerint  biztos hogy van aki megússza......

üdvözlettel, Kovács József